Mindenki érezte már magát szörnyen attól, amikor elszalasztott egy lehetőséget. Amikor tudtuk, hogy mit akarunk mondani, csinálni, mégis az ellenkezőjét tettük. Az életben nem lehet visszavonni a kimondott szavakat, a megtörtént eseményeket. Ezért olyan csodálatos az írás.

Először is, írás közben a szerző (és persze a karakterek) bármit megtehetnek. Nincs korlát, nincs semmi, ami határt szabna a fantáziának. Ha az író a főszereplőt 3 lábú, rózsaszín, tollas űrlénynek képzeli el, aki a föld alatt él, és úgy táplálkozik, hogy a lábujjaival a fülébe tuszkolja az ételt, akkor az a főszereplő úgy fog kinézni. Senki nem mondhatja meg az írónak, hogy ez baromság. Ha ilyennek írta, hát ilyen lesz. És egy jó sztorival működhet  a dolog. Ennek persze van hátulütője is, mégpedig az, hogy rizikós, de számunkra most nem ez a lényeg, hanem a szabadság. Az a szabadság, amikor bármi lehetsz, bármit megtehetsz, bármit átélhetsz, következmények nélkül. Kirabolhatsz egy bankot, megszerezheted álmaid melóját, esetleg álmaid nőjét/pasiját, anélkül, hogy bárki is a képedbe röhögne. (Persze egy idő után szeretjük a karaktereinket kínozni, amikor is sok sok pofára esés történik, de ez már szintén egy következő téma.) Szóval a szabadság. Amikor az ember mindentől fél, jó érzés egy kicsit megfeledkezni a saját korlátainkról. És ez, ha jól használjuk, segítségünkre válhat abban, hogy megértsük a saját életünket, világunkat. Mint amikor a fejünkben lejátszunk egy jelenetet előre, hogy tudjuk, mi vár ránk. Ugyanezt megtehetjük a főszereplőnkkel. Eljátsszuk a különböző, lehetséges forgatókönyveket, majd visszajelzést is adunk róla saját magunknak, miközben megoldjuk a saját problémáinkat és még jól is szórakozunk.

A második módszer a feltárás. Feltárhatjuk gondolatainkat az olvasó előtt úgy, hogy nem tudja, valójában a mi saját érzéseinkről olvas. Ha csalódás ért minket és nem tudjuk kinek vagy hogyan elmondani, építsünk bele az egyik karakter életébe egy traumát, egy szakítást, egy kirúgást, bármit, aminek hatására ugyan azok az érzések jelentkezhetnek nála, mint nálunk. Ezek után már egyszerűen le lehet írni a tapasztalatokat, gondolatokat. A lelkünk is könnyebb lesz, és a sztori is színesebb.

És hogy mi történik, ha nem úgy sikerült valami, ahogy elterveztük? Nyomunk egy Delete-et és kezdjük elölről.